Írottkő Natúrpark

Másfélszáznál valamivel több lakosú község, amelynek főutcája kettéágazva veszi körül templomát. Határában római kori leleteket találtak. Pusztacsó első okleveles említése 1248-ból származik. A falu első írásos emlékei között szerepel az 1532-es kőszegi várostrommal kapcsolatos török pusztítás összeírása is, ahol név szerint is megemlítik a települést. Elnevezése a közeli időben történt elnéptelenedésére utal.

Korai története a szomszédos Nemescsóval közös, amelytől a 15. század végén 16. század elején vált külön. A 17. századig a Patthy-, a következő században a Niczky-család birtoka volt. 1685-ben lakói, a felvonuló császári katonaság pusztítása miatt, elhagyták. 1828-ban a korábban önálló Benkeháza lakóival együtt írták össze, amely 1863-ra végleg beolvadt a községbe.

Pusztacsón a Józsa család volt birtokos, kastélyuknak azonban ma már csak a helye van meg. Benkeházán akkoriban pedig a Noszlopy nemesi család lakott. A falu gazdag történelmi múltja ellenére nincsen nyoma annak, hogy elöljárói a középkorban címert vagy pecsétet használtak volna. A 19. század közepén tűnik fel a falu hivatalos pecsétje a különböző iratokon, azonban a 20. század közepére a régi szimbólumok teljesen feledésbe merültek. Új címer avatására 2001. június 16-án került sor. A képviselőtestület Szent Istvánnak ábrázolását helyezte címerpajzsára.
A Szent István király római katolikus templom háromszintes tornya a főhomlokzat előtt áll. Az órahelyes párkány felett sokszög alapú sisak áll. A sokszög oldalaival záródó szentélyhez sekrestye kapcsolódik. Az épület előtt áll az I. és II. világháború halálos áldozatainak emlékműve.

 

 

Vissza az előző oldalra!